Augusztustól új főesperese van a Kolozs-Dobokai kerületnek
Közzétette Kovács Gergely gyulafehérvári érsek az idei VIII. körlevelét, amelyben augusztus elsejei hatállyal személyi változtatásokat rendelt el a Gyulafehérvári Római-Katolikus Főegyházmegyében. Kémenes Lóránt Zoltánt, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia plébánosát és a Kolozs-Dobokai kerület főesperesét az érsek felmentette eddigi beosztásából és kinevezte nagyernyei plébánosnak. Ugyanakkor, László Attila plébánost Kovács Gergely felmentette a Székelyudvarhelyi III. plébánia éléről, s a kolozsvári Szent Mihály-plébánia plébánosává és a Kolozs-Dobokai kerület főesperesévé nevezte ki.
Kovács Gergely gyulafehérvári főpásztor ugyanakkor Veres Steliant, a kolozsvári Szent Mihály-plébániai plébános-helyettesét felmentette eddigi beosztása alól és kinevezte a Gyulafehérvári Főegyházmegye Vagyonkezelőjének; Popesc Mihăiţă-Cristian nagyszebeni, valamint Jánossi Imre zetelaki segédlelkészt felmentette eddigi beosztásuk alól, kinevezve őket a kolozsvári Szent Mihály-plébániára segédlelkészeknek; ifj. László István kolozsvári Szent Mihály-plébániai segédlelkészt úgyszintén felmentette eddigi beosztása alól és kinevezte székelyszenttamási plébánosnak.
Fr. Urbán Erik OFM tartományfőnök, érseki helynök felterjesztése alapján Kovács Gergely elfogadta, hogy Fr. Guia Hugó OFM Kolozsvárról Csíksomlyóra kerül és templomigazgatóként fog szolgálni. Ugyanakkor, Fr. Nagy Károly OFM felmentve eddigi megbízatásai alól, Kolozsvárra kapott templomigazgatói kinevezést.
A főpásztor a személyi válozásokról a következőképpen fogalmaz:
„A papot Isten népe szolgálatára szentelik. Ezért ő a részegyház életéről is gondoskodik, ami elsősorban a szeretet tetteiben nyilvánul meg. A pap a közösségért imádkozik, tanul, dolgozik és áldozza fel magát. »Állandó missziós állapotra törekszik«, azaz engedelmeskedik annak az indíttatásnak, hogy kilép saját kényelméből, megvan benne az a bátorság, hogy elmenjen az összes perifériára Krisztus evangéliumát hirdetni (EG 20, 25). Minden papnak alá kell rendelnie személyes érdekeit és terveit a nép lelkipásztori szükségleteinek és az egyház küldetésének.
A papok helyezésénél figyelembe kell venni a hívek jogait és a pap személyiségét, képesítését, párosítva tehetségét egy adott helyzet valódi szükségleteivel.
A jövőben érvényesíteni szeretnénk Zsinati Könyvünk azon rendelkezéseit, amely szerint minden pap legalább öt évet szórványhelyen is működik. A nem szórvány plébániák esetében 15 évi szolgálat után a plébános nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná. (Zs. K. 118, 119.).
Bár főegyházmegyénkben is egyre inkább érezhető a paphiány, mégis betartandó a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár, ezért, ha a plébános betöltötte 75. életévét, szíveskedjék hivataláról való lemondását benyújtani a megyés püspöknek, aki dönt annak elfogadásáról vagy elhalasztásáról (538. k., 3. §.).”
